A kollektív szerződés

2016.11.11, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

A munkajogi szabályozás sajátossága, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabályokat nemcsak jogszabály, hanem kollektív szerződés is megállapíthat. A kollektív szerződés szabályai – a hatálya alá tartozó munkáltatóra, munkavállalóra – a jogszabályhoz hasonló kötelező erővel bírnak, bírói úton érvényesíthetők. A kollektív szerződés ugyanakkor – amint a neve is jelzi – sajátos, szerződéses jellegű szabályozás, amely a kollektív szerződést kötő felek megállapodásával jön létre. Ebből következően – a hatályos jog szerint – kollektív szerződés-kötési szabadság érvényesül, azaz a kollektív szerződés megkötése a felek számára nem kötelező.

A kollektív szerződés alanyai:

  • egyfelől egy vagy több munkáltató, vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet,
  • másfelől egy vagy több szakszervezet.

Ennek megfelelően egy vagy több munkáltatóra, meghatározott ágazatra, vagy területre, esetleg az országra kiterjedő hatályú kollektív szerződés köthető.

A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető. A munkáltatóra azonban a szélesebb hatályú (ágazati, területi vagy országos) kollektív szerződés hatálya is kiterjedhet.

A munkáltatói kollektív szerződést a munkáltató és a munkáltatónál működő (képviselettel rendelkező) szakszervezet, illetve szakszervezetek kötik meg.

A szakszervezetek kollektív szerződéskötési jogosultságát a törvény a következőképpen határozza meg:

  • ha a munkáltatónál egyetlen szakszervezet rendelkezik képviselettel, kollektív szerződést akkor köthet, ha a jelöltjei az utolsó üzemi tanácsi választáson leadott érvényes szavazatok több mint felét megszerezték;
  • ha a munkáltatónál több szakszervezet működik, valamennyi együttesen kötheti meg a kollektív szerződést, amennyiben jelöltjeik előbbiek szerinti támogatottsága több mint 50 százalékos volt az üzemi tanács választáson;
  • ha több szakszervezet nem jut egységes álláspontra, a szakszervezetek közül reprezentatív szakszervezet/ek/ köthet/nek/ kollektív szerződést, ha támogatottsága/uk/ az 50 százalékot meghaladja;
  • ha pedig a reprezentatív szakszervezetek sem értenek egyet a kollektív szerződéskötés tekintetében, akkor az a szakszervezet kötheti meg a kollektív szerződést, amelyik támogatottsága több mint 60 százalékos;
  • ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanács választáson nem szerezték meg az előbbiek szerinti (50 százalékot meghaladó) támogatottságot, a szakszervezetek a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalást lefolytathatják a munkáltatóval, a kollektív szerződés megkötéséhez azonban szükséges a munkavállalók jóváhagyása. A jóváhagyáshoz a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók több mint a felének a jóváhagyó nyilatkozata kell.

A kollektív szerződés tartalmát egyrészt normatív: a munkaviszonyból származó jogokra, kötelezettségekre, ezek gyakorlására, teljesítésére és az eljárás rendjére vonatkozó szabályok, másrészt kötelmi, vagyis a kollektív szerződést kötő felek kapcsolatát rendező szabályok alkotják.

A kollektív szerződés a munkaviszonyból származó jogok, kötelezettségek szabályozása körében a Munka Törvénykönyve 3. részében meghatározott (a munkaviszony létesítésére, a munkaszerződés módosítására, a munkaviszony megszüntetésére, a munkavégzésre, munkaidőre, pihenőidőre, a munka díjazására, a kártérítési felelősségre vonatkozó) szabályoktól általában eltérhet, de csak a munkavállalóra kedvezőbb feltétel megállapításával. Ez a lehetőség nem áll fenn azokban az esetekben, ahol a törvény az eltérés lehetőségét kifejezetten kizárja [például Mt. 81. § (2) bekezdés, 87. § (3) bekezdés, 118. § (5) bekezdés, 144. § (1) bekezdés, 164. § (5) bekezdés, stb.]. Meghatározott esetekben pedig a törvény az eltérő megállapodás lehetőségét a kollektív szerződést kötő feleknek megadja a kedvezőbb feltétel hiányában is [például Mt. 123. § (3) bekezdés, 147. § (3) bekezdés, 150. § (2) bekezdés, 167. § (3) bekezdés, stb.].

A kollektív szerződés hatálya kiterjed a hatálya alá tartozó munkáltató minden munkavállalójára (a vezető kivételével), függetlenül attól, hogy a szakszervezetnek tagja vagy sem.

A munkáltatói oldalon a kollektív szerződés hatálya arra a munkáltatóra terjed ki, amelyik

  • a kollektív szerződést kötötte,
  • a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek a megkötés idején tagja volt, illetve a szervezethez csatlakozott.

A kollektív szerződés hatályát nem érinti, ha a szerződést kötő munkáltató (munkáltatói érdekképviseleti szervezet), illetve szakszervezet jogutódlással megszűnik.

Munkáltatói jogutódlás esetén a jogelőd munkáltatóra vonatkozó kollektív szerződéses rendelkezések és munkafeltételek – a munkarend kivételével – hatályban maradnak és azokat alkalmazni kell a jogutódnál tovább foglalkoztatott munkavállalók tekintetében a jogutódlás időpontját követő egy évig, illetve ezen beléül mindaddig, amíg

  • a jogelőd munkáltatónál a kollektív szerződést felmondják, vagy
  • a kollektív szerződés hatálya lejár.

Abban az esetben viszont, ha a jogutód munkáltató kollektív szerződésében meghatározott munkafeltételek a munkavállalóra kedvezőbbek, az előbbiektől eltérően a jogelőd munkáltató kollektív szerződése helyett a jogutódét kell alkalmazni.

E rendelkezés [Mt. 40/A. § (2) bekezdés] alkalmazásánál a munkafeltételek nem szűkíthetők le a munkavégzés feltételeire. A jogszabály helyes értelmezése szerint a kollektív szerződésnek a munkavállalók munkaviszonyból eredő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó valamennyi rendelkezése a munkafeltételek szabályozását jelenti. Ezért a jogelőd és a jogutód munkáltató kollektív szerződését ebben a körben összevetve lehet megállapítani, hogy melyiket kell alkalmazni a munkavállalókra kedvezőbb volta miatt.

A szociális és családügyi miniszter az ágazatban (alágazatban) kötött kollektív szerződés egészének vagy részének a hatályát a kollektív szerződést kötő felek kérelmére (amennyibe az ágazatban reprezentatívnak minősülnek) kiterjesztheti az egész ágazatra (alágazatra). Ezzel elősegíti a kollektív szerződéses szabályozás érvényesülését olyan munkáltatói körben, ahol a szervezettség hiányos és emiatt, vagy egyéb okokból nem kötnek kollektív szerződést.

A kollektív szerződés felmondására vonatkozó szabályok a törvényben disz-pozitívak, tehát a felek magában a kollektív szerződésben a törvénytől eltérő szabályokat meghatározhatnak.

A kötelezettségszegést bármelyik szerződést kötő fél három hónapos határidővel felmondhatja, a felek a kollektív szerződésben ettől azonban akár hosszabb, akár rövidebb felmondási időben is megállapodhatnak. A felmondási idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a kollektív szerződés egyébként is hatályát vesztené.

Kogens, tehát kötelező szabály, hogy a felmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. Amennyiben a felek a három hónapos felmondási időtől eltérnek, ez többféle választási lehetőséget biztosít a feleknek:

  • a kollektív szerződésben a felek akár kölcsönösen, akár csak valamelyikükre nézve a felmondás jogát korlátozhatják vagy ki is zárhatják,
  • határozott időtartamú kollektív szerződés esetében a felek megállapodhatnak, hogy a kollektív szerződésben meghatározott rendkívüli esetekben lehet egyoldalúan felmondani a kollektív szerződést,
  • a kollektív szerződés felmondása tekintetében nincs jelentősége annak, hogy határozott vagy határozatlan időre kötötték a kollektív szerződést, mert mindkét esetben az általános szabályok szerint történhet a felmondás, így határozott idő kikötése esetén is korlátozható a felmondási jog,
  • a kollektív szerződésben abban is megállapodhatnak a felek, hogy a kollektív szerződés bizonyos rendelkezései csak meghatározott ideig, míg más rendelkezések határozatlan ideig érvényesek,
  • a kollektív szerződésben szabályozható az a jog is, hogy biztosítja mindkét félnek, vagy csak valamelyik félnek a szerződés egy részét vagy valamely rendelkezését érintő felmondást,
  • amennyiben a felek a részleges felmondás jogáról rendelkeztek, a kollektív szerződés bármelyik kikötése felmondható, mert nem határozták meg, hogy a részleges felmondás mely szabályra, mely kollektív szerződéses rendelkezésre vonatkozik,
  • a kollektív szerződés különböző rendelkezéseit különböző felmondási időhöz köthetik a felek.

A kollektív szerződés módosulására irányuló tárgyalások időtartama alatt valamelyik fél a felmondási jogával él, ez rendeltetésellenes joggyakorlást nem valósít meg.

Amennyiben a kollektív szerződést több szakszervezet vagy több munkáltató, illetve több munkáltatói érdekképviseleti szervezet együttesen kötötte, ez esetben bármelyik szerződő fél gyakorolhatja a felmondás jogát. Ettől a felek a törvény rendelkezése értelmében eltérhetnek, természetesen megállapodással. 2002. szeptember 1-jétől hatályos új szabály, mely szerint, ha a kollektív szerződést az Mt. 33. § (3) bekezdése szerint több szakszervezet kötötte, a felmondás jogának gyakorlásában a szakszervezetek megállapodnak.

Több munkáltató, illetve a több munkáltatói szervezet által együttesen kötött kollektív szerződés felmondása esetén a kollektív szerződés a hatályát csak azon munkáltató munkavállalói tekintetében veszti, amely a felmondás jogát gyakorolta.

Ha valamely szakszervezet az újabb üzemi tanácsi választáson kollektív szerződés kötésre válik jogosulttá [Mt. 33. § (5) bekezdés], a kollektív szerződést a felekre irányadó szabályok szerint felmondhatja, azaz a felmondás jogát úgy gyakorolhatja, mintha a kollektív szerződést ő kötötte volna.

A kollektív szerződés annak felmondásával hatályát veszti.

Az Mt. 2004. január 1-jétől kezdődően a kollektív szerződést kötő felek együttes kötelezettségévé teszi, hogy a kollektív szerződést annak megkötését követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelentsék, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesítsék. A bejelentést a szerződő felek együttesen kötelesek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak megtenni, illetve teljesíteni.

A bejelentési kötelezettség a törvény szerint a következőkre vonatkozik a kollektív szerződést illetően:

  • a kollektív szerződés megkötésére,
  • a kollektív szerződés módosítására,
  • a kollektív szerződés felmondására,
  • a kollektív szerződés hatályának több munkáltatóra illetve valamely ágazatra, alágazatra vonatkozó változására, kiterjesztésére,
  • továbbá a kollektív szerződés hatályának megszűnésére.

A több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésnek a szerződést kötő felek eredeti aláírásával ellátott példányát a minisztériumban letétbe kell helyezni .

A kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának szabályairól a 3/2006. (III. 17.) FMM rendelet, továbbá a 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet rendelkezik.

A Munkaügyi Minisztérium a szerződést kötő felek együttes bejelentése alapján a kollektív szerződést nyilvántartásba veszi, a számítógépen vezetett nyilvántartásba bejegyzi a jogszabályban felsorolt adatokat. A számítógépen vezetett nyilvántartás tartalma nyilvános.

Az adatlap, illetve a letétbe helyezett kollektív szerződés tartalma mással csak akkor közölhető, továbbá abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató felek előzetesen írásban hozzájárultak. A minisztérium a nyilvánosságra hozható, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződéseket honlapján közzéteszi.

Széleskörű a bírói gyakorlat a kollektív szerződés tekintetében is. Egy eseti döntésben kifejtett legfelsőbb bírósági álláspont szerint a kollektív szerződés, mint megállapodás értelmezésénél a szavak általánosan elfogadott jelentéséből kell kiindulni . A kollektív szerződés ugyanis olyan munkaviszonyra vonatkozó szabály, amely mind a munkáltatóra, mind pedig a munkáltatókra jogokat és kötelezettségeket keletkeztet, ezért nem lehetséges azt a megkötő felek olyan fenntartása alapján értelmezni, amely a kollektív szerződésből egyébként világosan nem tűnik ki (BH.1998.451.).

Mind a határozott, mind pedig a határozatlan időre kötött kollektív szerződés az általános szabályok szerint mondható fel, és egy eseti döntés szerint annak sincs akadálya, hogy a felek a felmondás jogát a megállapodásukban meghatározott feltételek mellett gyakorolják, így határozott idő kikötése esetén korlátozható – esetleg ki is zárható – a kollektív szerződés felmondásának joga (BH.1995.679.). Az Mt. nem szabályozza a kollektív szerződés egyes rendelkezéseinek felmondását ( részleges felmondás ). A nem teljes kollektív szerződésre, hanem annak egy részére, bizonyos rendelkezéseire vonatkozó felmondás akkor lehetséges, ha erről a felek a kollektív szerződésben kifejezetten rendelkeztek. Önmagában az a tény, hogy valamely fél (a munkáltató vagy a szakszervezet) él a felmondás jogával, rendeltetésellenes joggyakorlást nem valósít meg (BH.1998.148.). A több munkáltató, illetve több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén a felmondás jogát bármelyik szerződő fél önállóan gyakorolhatja, azonban a kollektív szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy a felmondás közösen gyakorolható.