Ki minősül diáknak a járulékfizetési szabályok tekintetében?

2022.11.08, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

A társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek tekintetében számos esetben kiemelt jelentősége vannak annak, hogy az adott személy diáknak minősül. A következőkben a kötelezettségek vonatkozásában hozunk erre néhány példát.

Talán az összes idevágó előírás közül a legismertebb, hogy nincs minimum járulékfizetési kötelezettsége a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 42. § (2) bekezdés b) pontja alapján annak az egyéni vagy társas vállalkozónk, aki  

  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, 
  • a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá 
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy 
  • EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében 

folytat tanulmányokat.

Fentiek alapján tehát a mentesség azt a tanuló vagy hallgatót illeti meg, aki nappali tagozaton folytatja a tanulmányait magyar vagy EGT országbeli oktatási intézményben. 

Például, ha egy egyéni vállalkozó Bécsben jár egyetemre, mentesül a minimum járulékfizetési alól. Ugyanez a kedvezmény nem illeti meg a belgrádi egyetemi tanulmányok esetén, noha Szerbia egyezményes ország. 

De nem illeti meg a mentesség azt a hallgatót sem, aki szünetelteti a tanulmányait.

Ugyanakkor nem minden esetben előny a diákstátusz. És itt elsősorban nem a mezőgazdasági őstermelőre gondolunk – akinek társadalombiztosítási jogállását semmilyen formában sem érinti, ha nappali tagozaton tanulmányokat folytat – hanem a kisadózókra, akik esetében ez kizáró ok. 

Az új Kat. (2022. évi XIII.) törvény 2. § 2. pontjának j) pontja értelmében ugyanis nem minősül főállású egyéni vállalkozónak – és így nem választhatja a kisadózást – aki a hónap egészében a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is. 

Ebben az esetben tehát a jogszabály tágabb körben határozza meg, hogy ki minősül diáknak, ide sorolja „az előzőekben nem említett államokat” is, illetve 25 év alatt a tanulmányok szüneteltetésének az idejét is. Például, ha egy egyetemi hallgatónak „passzív” féléve van, akkor sem választhatja a kisadózást, miközben nem kisadózóként havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.  

És végül a harmadik eset, amikor a diák státusznak jelentősége van, a diák szövetkezet tagjaként végzett munka. A Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjára - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik.

E jogszabályi hely alkalmazása szempontjából tanulmányokat folytató tanuló, hallgatónak (a 4. § 18. pontja alapján) az minősül, aki

  • nappali rendszerű oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
  • a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
  • nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
  • a fent említettek szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

A tanulmányok szünetelésének időtartama a járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.