Hollandiában a munkavállalók közel fele dolgozott részmunkaidőben 2016-ban, míg az uniós átlag épp csak megközelíti a 20%-ot. Hatalmasak a különbségek a nemek és az egyes régiók között Európában: a déli országokban például alacsony a részmunkadiőben dolgozók száma, és többségük kényszerből vállalja ezt a foglalkozási formát. A nyilvánvaló előnyei mellett hátrányokkal is jár, ha valaki kevesebb, mint heti 30-36 órát dolgozik, de akkor most örüljünk részmunkaidő lassú, de folyamatos európai terjedésének vagy sem? Megnéztük közelebbről a holland mintát és a részmunkaidő hatásait.
Az Európai Unióban lassan, de biztosan növekszik a részmunkaidőben dolgozók aránya, ami pozitívum olyan szempontból, hogy ez általában elősegíti a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését, és biztosítja a munakerőpiacra lépés lehetőségét olyan csoportok számára, akik korábban kiszorultak onnan (anyukák, diákok, idősek). Hollandia messze megelőzi ebben a többi európai országot: 2016-ban már a dolgozók 46,6%-a dolgozott részmunkaidőben az Eurostat adatai alapján, míg az uniós átlag épp csak megközelíti a 20%-ot (1996 óta 4%-os bővüléssel), Magyarország pedig mindössze 4,7%-nál tart. Utánajártunk, hogyan jutottak ilyen magas szintre a hollandok, és mennyire tekinthető ideálisnak az ottani helyzet.
Miért éppen Hollandia?
A választ megkaphatja, IDE kattintva!