Milyen változásokat hozott a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről?

2015.07.08, Forrás: Földesiné Fülöp Zita

A legfontosabb gyakorlati kérdés, amit tisztázni érdemes, hogy melyek azok a képzések, amelyek jelenleg a felnőttképzési törvény hatálya alá tartoznak?

A korábbi gyakorlatban - 2013 előtt - minden olyan képzési tevékenység a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozott, amely rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés volt (célja szerint akár általános, nyelvi vagy szakmai képzés), valamint a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások (pl. képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás)

Az új törvény azonban leszűkítette azoknak a képzéseknek a körét.

(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével

a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés,

c) támogatott nyelvi képzések

d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés

A támogatottság azt jelenti, hogy e törvény hatálya alá tartozó képzések állami vagy uniós forrásból támogatott képzések.

Az új törvény egyértelműen előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenység csak engedély birtokában végezhető. Ez azt jelenti, hogy azok a felnőttképzési intézményeknek, amelyek OKJ szerinti szakképesítést vagy támogatott szakmai képzést hirdetnek meg, rendelkezniük kell az adott képzés vonatkozásában a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal engedélyével. Hasonlóképpen a támogatott nyelvi képzésekre, vagy támogatott egyéb képzésekre vonatkozóan is, hiszen csak engedéllyel rendelkező képzések valósíthatóak meg állami vagy uniós forrásokból.

Az engedélyeztetési eljárás elindításáról maga a felnőttképzési cég dönt, tehát saját kérelemre indul. Ő dönti el, hogy a saját képzési kínálatából melyek azok, amelyeket mindenképpen engedélykötelesek (lásd OKJ szerinti szakképesítés) és melyek azok, amelyeket a felnőttképzési törvény hatálya alatt szeretne megvalósítani. Így ha megnézünk egy – egy (felnőtt)képző intézmény honlapját, láthatjuk, hogy kínálatuk egy része rendelkezik engedélyszámmal, másik része nem. Ezek lehetnek általános (nem támogatott) nyelvi képzések, szakmai és az egyéb képzések A szakmai képzések nem egyenértékűek a szakképesítéssel, azaz nem végzettséget nyújtanak, hanem az adott szakterülettel (pl. adózással, számvitellel) kapcsolatos szakmai ismereteket. Fontos tudnunk, hogy az ún. nem engedélyköteles vagy engedéllyel nem rendelkező piaci képzések képzési díjai ÁFA kötelesek, az engedéllyel rendelkezők ÁFA mentesek.

Hol ellenőrizhető, hogy a képző intézmény rendelkezik-e az adott képzésre vonatkozó engedéllyel?

A felnőttképzési intézmények kötelesek az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni. A képző intézmények kötelesek ezt az ún „engedélyszámot” az adott képzésről szóló írásos tájékoztatókban, programfüzetben szerepeltetni, az ügyfélszolgálati helyiségben az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni, a honlapjukon szerepeltetni. Mégis érdemes egy egyszerű ellenőrzést végezni a www.nive.hu oldalról letölthető táblázat alapján „Engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása”. A nyilvántartás az adott felnőttképzési intézmény összes engedéllyel rendelkező (vagy adott esetben engedélyét elvesztő) képzését tartalmazza.