Transzferár nyilvántartás számviteli és adózási feladatai, tekintettel a számviteli törvényben bekövetkezett változásokra I.

2015.08.10, Forrás: Kisgyörgy Ilona

Kapcsolt vállalkozás fogalma, avagy kik lehetnek érintettek a transzferárazásban

Kapcsolt vállalkozás meghatározása a számviteli törvényben

kapcsolt vállalkozás: a számviteli törvény 3 §. (2) bekezdésének  1. pont szerinti anyavállalat és a számviteli törvény 3 §. (2) bekezdésének  2-3. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni);

1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy

b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy

c)a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;

2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni;

3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás a számviteli törvény 3 §. (2) bekezdésének 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják;

Kapcsolt vállalkozás meghatározása a Tao törvényben

kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;

Közvetlen és közvetett többségi befolyás a kapcsolt vállalkozási viszony megítélésénél többségi befolyás alapján

A rokoni kapcsolatok minősítése 2010 előtt és után

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pont c) alpontjának – 2010. január 1-jétől hatályos szövege – értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ( régi Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik; azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. A hivatkozott rendelkezés értelmében 2010-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azon adózók is, amelyekben közeli hozzátartozók külön-külön többségi befolyással rendelkeznek. Az ugyanazon adózóban részesedéssel rendelkező közeli hozzátartozók szavazati jogát továbbra is össze kell számítani. A régi Ptk. 685./B § b) pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Az új Ptk. 8:1 § 1. pontja is hasonlóan nevesíti a közvetlen hozzátartozókat, de a bejegyzett élettársat 2014. március 15-től nem sorolja a közvetlen hozzátartozók közé.

Két társaság kapcsolt vállalkozási viszonyának megítélését a következőképpen kell a fenti rendelkezések alkalmazásában elvégezni. Először az egyik társaságban kell vizsgálni, hogy valamely tagja rendelkezik-e benne többségi befolyással. Ennek során a társaságban részesedéssel bíró közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy ugyanezek a körülmények a másik társaságban is fennállnak-e. Amennyiben mindkét társaságban van többségi tulajdonos, meg kell nézni, hogy a többségi tulajdonosok egymásnak közeli hozzátartozói-e a Ptk. alapján. Amennyiben igen, akkor a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontjának értelmében a két társaság egymással kapcsolt vállalkozás.

Például:

„A” társaságban apa 40%-os, anya 30%-os, közös gyermekük 30%-os részesedéssel rendelkezik. Anya és apa elváltak, így a Ptk. alapján nem minősülnek közeli hozzátartozónak.

„B” társaságban anya 50%-os, a közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel bír.

„C” társaságban apa új felesége 50%-os, közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel rendelkezik.

„D” társaságban közös gyermek 50%-os, közös gyermek feleségének testvére 50%-os részesedéssel rendelkezik.

A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.

Az apa és a közös gyermek, illetve az anya és a közös gyermek szavazati jogát egybe kell számítani, így „A” társaságban mindenki többségi befolyással rendelkezik.

„B” társaságban azonban sem az anya, sem a közös gyermek felesége nem bír szavazati többséggel, részesedéseiket ugyanis nem kell összeszámítani (mivel nem minősülnek közeli hozzátartozónak). Ezért „A” és „B” társaság között kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre.

„C” társaságban sem az apa új felesége, sem a közös gyermek felesége nem bír többségi befolyással, részesedéseiket ugyanis szintén nem kell összeszámítani (mivel nem közeli hozzátartozók). Így „A” és „C” társaság között sem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.

„D” társaságban sem a közös gyermek, sem a közös gyermek feleségének testvére nem bír többségi befolyással, mivel az ő részesedéseik összeszámításának sincs helye (nem közeli hozzátartozók). Ezért „A” és „D” társaság sem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának.

Mivel sem „B”, sem „C”, sem „D” társaságnak nincs többségi befolyással rendelkező tagja a fentiek alapján, így e három társaság egymással sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.

 „H” társaságban anya 99%-os, gyermek 1%-os részesedéssel rendelkezik.

„I” társaságban anya 100%-os tulajdonos.

„J” társaságban gyermek 100%-os tulajdonos.

A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.

„H” társaságban mind az anya, mind a gyermek többségi tulajdonosnak minősül, mivel az anya már önmagában is a szavazati jogok többségével rendelkezik; a gyermek részesedését pedig az anyáéval össze kell számítani. Ennek alapján „H” társaság mind „I”, mind „J” társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll (mind a 2009-ben, mind a 2010-től hatályos szabályozás szerint).

„I” és „J” társaság a 2010-től hatályos szabályok alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, mivel a gyermek, illetve az anya külön-külön rendelkezik többségi befolyással (csak a 2010-től hatályos szabályok szerint kell őket harmadik személynek tekinteni a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján).

Kapcsolt vállalkozási viszony ügyvezető egyezőségére tekintettel döntő befolyás alapján

A 2015.évi adóváltozásokat tartalmazó törvénycsomag a kapcsolt vállalkozás fogalmát – mind a Tao, mind az Art szerint - kiegészíti egy új ponttal, és ennek értelmében azok a társaságok is kapcsolt vállalkozásoknak fognak minősülni, amelyek esetében nincs ugyan tulajdonosi összefonódás (vagy annak mértéke nem éri el az 50 százalékos küszöböt), azonban az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás megvalósul.

Az értelmezés ilyen kiterjesztése miatt jelentősen bővül a kapcsolt vállalkozások köre. Mivel az ügyvezetés egyezősége valóban döntő befolyást gyakorolhat a vezetett társaságok üzleti és pénzügyi politikájára, teljesen új vállalkozói kör kerülhetett be a transzferár nyilvántartási kötelezettek körébe.

Fontos viszont azt tudni, hogy a közvetlen hozzátartozók tekintetében nem rendelkezik a törvény az ügyvezetői egyezőséggel kapcsolatosan.

Ennek legfontosabb következménye, hogy rájuk is vonatkoznak a transzferár szabályok, vagyis az egymás között megvalósult ügyletek árát vizsgálni kell. Amíg az egymástól független üzletfelek lényegében szabadon árazhatják be ügyleteiket, és nyilvántartási kötelezettségük sincs, a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott „belső” árakat, vagyis a transzferárakat már kiigazítási és transzferár-nyilvántartási kötelezettség terheli.

Amennyiben a „belső” ár nem felel meg a piacon szokásos árszintnek, akkor a társasági adó alapját módosítani kell, vagy a számvitelben kell kezelni az eltérést. Ezen felül az éves szinten 50 millió forintot meghaladó ügylettípusok esetében transzferár nyilvántartást kell készíteniük, amennyiben nem felelnek meg a társasági adótörvényben foglalt kritériumoknak.

A kapcsolt vállalkozási viszony más adónemeket is érint. A kapcsolt viszony a helyi iparűzési adóra, innovációs járulékra, reklámadóra is kihathat. A csoportos általános forgalmi adóalanyiság megalakításának is feltétele a kapcsolt vállalkozási viszony.

Az új szabályozás alá eső adózóknak teljesíteniük kell az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bejelentési kötelezettségüket is. Ezt az erre rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni a 15T201T jelű nyomtatványon.  Azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak az adatait kell megadni, akikkel üzleti kapcsolat van. (Ahol ez már korábban is fennállt, január 15-ig kellett ezt megtenniük.) Ha nincs ilyen, akkor a tranzakció megvalósulása után 15 napon belül áll elő a bejelentési kötelezettség.

Fióktelepek (telephelyek) belföldön és külföldön, mint kapcsolt vállalkozások 

Transzferár-dokumentációt a kapcsolt vállalkozások készítenek azért, hogy alátámasszák, hogy az egymás között lebonyolított ügyletek során piaci árat használtak, így az adóalap nem tartalmaz irreálisan magas vagy alacsony bevételeket, illetve költségeket. A Tao tv. 4.§ 33.h pontja szerint a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet. Tao tv. 4.§ 23.d pontja szerint a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye kapcsolt vállalkozásnak minősül.

Tehát míg az Sztv. szerint a fióktelep nem számít kapcsolt vállalkozásnak, addig a Tao tv. alapján a külföldi vállalkozással a belföldi telephely (fióktelep) kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

A Tao tv szerint a kapcsolt vállalatok egymás közti tranzakciók során a Tao tv. 18 §-a alapján 5 féle módszerrel állapíthatják meg a független felek közt alkalmazott „piaci” árat.

  • Összehasonlító árak módszere
  • Viszonteladási árak módszere
  • Költség-jövedelem módszer (cost-plus method)
  • Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer
  • Nyereség megosztásos módszer

Az eljárások közül szabadon lehet választani, azok az OECD által kiadott Modellegyezménnyel is összhangban vannak. A Modellegyezmény az OECD tagországok közti transzferár-megállapítás módszereit és szabályait tartalmazza.