REGISZTRÁLJON
Input:
Webinárium

EVA adónem megszűnéséhez kapcsolódó számviteli feladatok, és a belső szabályzatok aktualizálása a jogszabály változások tükrében

Leírás

Időpont: 2020.03.24. kedd 10:00 – 12:30

Előadók: Kisgyörgy Ilona

Kreditpontok:

  • Pénzügyminisztérium: 3 kreditpont (számvitel)
  • Magyar Könyvvizsgálói Kamara: 1 kreditpont

Időpontok és információk

DátumIdőtartamHelyszínTípusÁr 
2020.03.242,5On-lineV20F029900 FT + 27% ÁFASajnáljuk, de erre a képzésre a megadott időpontban már nem tud jelentkezni.

Új képzési időpont kérése

Tematika

EVA adónem megszűnéséhez kapcsolódó számviteli feladatok, és a belső szabályzatok aktualizálása a jogszabály változások tükrében

Tematika 150 perc

Bevezetés

Az EVA adónem 2020. január 1-től való megszűnésével kapcsolatosan a számviteli feladatokat egyrészt befolyásolja, hogy EVA-sként bevételi nyilvántartást vagy kettős könyvvitelt vezetett a vállalkozás, másrészt befolyásolja az is, hogy milyen adónemet választ az EVA adóalanyként megszűnő vállalkozás.

1. EVA-sként bevételi nyilvántartást vezető vállalkozók számviteli feladatai

A számviteli törvény szempontjából az EVA adóalanyiság megszűnésekor csak a Betéti társaságot, Közkereseti társaságot és az egyéni céget (a továbbiakban együtt: vállalkozás) kell vizsgálni.

a) KATA-t választó vállalkozások esetén

A vállalkozásnak KATA-s adóalanyként bevételi nyilvántartást kell vezetni. EVA-s bevételi nyilvántartásból KATA bevételi nyilvántartásba történő áttéréskor nincs külön számviteli törvény által előírt feladat, mert áttérés előtt, illetve utána sincs a vállalkozás a számviteli törvény hatálya alatt.

b) KIVA-t vagy társasági adót választó vállalkozások esetén

Az adóalanyiságuk megszűnésével és a KIVA vagy társasági adó választása esetén a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá visszakerülnek, kettős könyvvitel vezetése mellett beszámolót kell készíteniük. Mivel visszakerülnek a számviteli törvény hatálya alá, a számviteli törvény 2/A.§-a (4) bekezdése szerinti nyitómérleget kell készíteni, melyet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A nyitómérleg alapján fogják a kettős könyvvitelben megnyitni a főkönyvi számlákat.

A nyitómérlegben a helyes számviteli nyitó adatok összeállításánál nemcsak a számviteli törvény, hanem az adójogszabályok ide vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.

2. Nyitómérleg általános összeállítási szabályai

A számviteli törvény 2/A. §-ának (3) bekezdésének előírása szerint az EVA tv. hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá visszakerült vállalkozásokra a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A „jogelőd nélkül alapított vállalkozás” kifejezést azonban sajátosan kell értelmezni, ez jellemzően az eszközök értékelésére vonatkozó szabály. A számviteli törvény 2/A. §-ának (4) bekezdésének előírása szerint a számviteli törvény hatálya alá visszakerült vállalkozásnak – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. Ezt a nyitó mérleget azonban nem kell letétbe helyezni, közzétenni, így elkészítési határidőt sem tartalmaz a számviteli törvény. Ugyanakkor az új üzleti évre vonatkozó számviteli kötelezettségek teljesítéséhez a nyitómérleget indokolt minél előbb összeállítani.

Az első üzleti évben a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő gazdasági társaság és egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy a számviteli törvény hatálya alá – az eva törvény hatálya alól – visszatérve először készít beszámolót. Az első üzleti év beszámolója mérlegében előző év oszlopaként a nyitó mérleg adatait kell szerepeltetni, így lesznek majd a nyitó mérleg adatai nyilvánosak. Az eredménykimutatásnak az előző év oszlopa üresen marad, mert a visszatérés időpontjára nem készül eredménykimutatás.

3. Nyitómérleg összeállításának konkrét előírásai

Tárgyi eszközök, immateriális javak

A nyitómérlegbe a számviteli törvényi előírás alapján az eszközöket piaci értéken kell felvenni. Így a számviteli elszámolásokban a nyitómérlegben kimutatott tárgyi eszköz, immateriális jószág piaci értéke (bruttó értéke) alapján indul az üzembe helyezés napjától a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása. A piaci érték nulla érték is lehet, akkor ezek a tárgyi eszközök, immateriális javak csak a leltárban fognak szerepelni, így ezekről az eszközökről a visszatérő vállalkozásnál csak mennyiségi nyilvántartást fognak vezetni. Számvitelben a terv szerinti értékcsökkenést az általános szabályok szerint el kell számolni, függetlenül attól, hogy az adózási szabályok eltérő előírást tartalmazhatnak. Mivel a tárgyi eszközökre külön adózási szabályok vonatkoznak, ezért a nyitómérlegbe kerülő eszközök közül kiemelten kell foglalkozni a tárgyi eszközök, immateriális javak kérdésével.

Készletek

A készleteket mennyiségi felvétellel történő leltározás alapján, piaci értéken kell felvenni a nyitómérlegbe. A „jogelőd nélkül alapított vállalkozás” szabályai szerint összeállított nyitómérlegbe csak vásárolt készlet (anyag, áru, közvetített szolgáltatás) lehet, saját termelésű készletet nem lehet kimutatni. Amennyiben a vállalkozónak visszatérés időpontjára van saját termelésű készlete, akkor azt is vásárolt készletként kell beállítani. Befejezetlen és félkész terméket az anyagokba kell besorolni, mert kettős könyvvitel vezetése alatt ezek tovább felhasználásra kerülnek, ezért anyagköltségként kerülnek elszámolásra, míg a készterméket az áruk között kell kimutatni, majd azok későbbi értékesítése esetén eladott áruk beszerzési értékeként kerülnek elszámolásra. Mivel a „jogelőd nélkül alapított vállalkozás” szabályai szerint kell a nyitómérleget összeállítani, ezért nyitó adatban a vásárolt készletekkel kapcsolatosan értékvesztés nem kerülhet kimutatásra.

Követelések

Bevételi nyilvántartás vezetése esetén is a követelésekről analitikus nyilvántartást kellett vezetni. A követelések ebből az analitikus nyilvántartásból kerülnek be a nyitó mérlegbe, arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy piaci értéken kell őket beállítani (így az analitikában szereplő összegtől alacsonyabb értéken is bekerülhetnek a mérlegbe, ha annak befolyása bizonytalan és a számviteli törvény szerint értékvesztéssel le kellene értékelni). Mivel a „jogelőd nélkül alapított vállalkozás” szabályai szerint kell a nyitómérleget összeállítani, ezért nyitó adatban a követelésekkel kapcsolatosan értékvesztés nem kerülhet kimutatásra.

Pénzeszközök

Pénzeszközként a bankszámla és a pénztár mérleg fordulónapi nyitó egyenlegét kell szerepeltetni.

4. Kötelező számviteli szabályzatok

Ezen túlmenően arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a számviteli törvény 14. §-a (5) és (11) bekezdéseinek az előírásai alapján a számviteli törvény által előírt számviteli politikát, ennek keretében az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, valamint a pénzkezelési szabályzatot a számviteli törvény hatálya alá való visszakerülést követő 90 napon belül szintén el kell készíteni.

A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell többek között azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, és az ehhez kapcsolódó szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat azok hatálybalépését követő 90 napon belül kell a szabályzatokon keresztülvezetni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. 

5. Belső szabályzatok aktualizálása a jogszabály változások tükrében

Számviteli politika

Értékelési szabályzat

Számlarend

Pénzkezelési szabályzat

Leltározási szabályzat

Bizonylati rend

6. Konzultáció

Kisgyörgy Ilona

Egyéni vállalkozó könyvvizsgáló, adószakértő, oktató



Annak érdekében, hogy az Önnek legjobb olvasási élményt nyújthassuk oldalunkon, cookie-kat használunk. A cookie-król, illetve használatukról részletesebb információkat a következő linken találhat: ide. Amennyiben a "folytatás" gombra kattint, vagy tovább használja oldalunkat, Ön tudomásul veszi a cookie-k használatát.