Információi helytelenek, nem változott, mindig ez volt a szabály!
A társadalombiztosítási törvény megfogalmazásában, a munkavállaló munkaviszonya a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel, 30 napon túli fizetés nélküli szabadság igénybe vétele miatt, a munkavállaló folyamatosan fenn álló munkaviszonya, a 31. napon megszakad.
Munkajogi szempontból és a társadalombiztosítási törvény szempontjából ezek a lényeges különbözőségei a fizetés nélküli szabadság igénybevételének.
Munkajogi szempontból a munkavállaló munkaviszonyban áll, mely jogviszonyában fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, csakhogy fizetés nélküli szabadságnak ideje alatt (a kivételektől eltekintve), munkaviszonya szünetel.
A munkáltató feladata, hogy megfelelő tájékoztatást adjon a fizetés nélküli szabadság igénybevételének következményeiről munkavállalója számára.
A munkáltató helytelen eljárásának következménye, ha a munkavállaló csak a nyugellátás igénylésekor, szolgálati idő elismerésekor szembesül azzal a ténnyel, hogy a fizetés nélküli szabadságának ideje alatt munkaviszonya szünetelt.
A bejelentés a biztosítottakról elnevezésű 091041T bejelentőlapon a fizetés nélküli szabadság megkezdésének napjával a munkaviszony szünetelését, változásként kell jelenteni.
Nemcsak szolgálati idő elismerésekor van jelentősége a munkavállaló által igénybe vett fizetés nélküli szabadságnak, hanem a munkavállaló fizetés nélküli szabadságát követően bekövetkező keresőképtelensége esetében is a táppénzre jogosultság megállapításakor, táppénz mértékének megállapításakor, valamint a táppénz ellátás jogosultság időtartamának megállapításkor.
Fontos!!!
Már egy 3 napos fizetés nélküli szabadság is okot adhat arra, hogy a munkaviszonyban álló munkavállaló táppénz ellátása elutasításra kerüljön.
Amikor a munkavállaló történetesen egymást követő 3 munkanapra fizetés nélküli szabadságot igényel, majd a negyedik nap reggelén az orvos keresőképtelen állományba veszi és a munkavállaló éves betegszabadságát már korábbiakban igénybe vette, akkor táppénz ellátásra nem szerez jogosultságot!
Teljesen egyszerű a magyarázata annak, miért nem szerez jogosultságot az egyébként munkaviszonyban álló munkavállaló táppénz ellátás folyósítására, azért mert a keresőképtelen állapota nem a biztosítást követő 1-3 napon belül következett be, hanem a munkaviszony szünetelését követő 4. napon!
Táppénz ellátás igényjogosultság szempontjából ugyanaz a szabály vonatkozik a fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállalóra fenn álló munkaviszonyának szüneteltetése ideje alatt, mint amikor a munkavállaló munkaviszonya megszüntetését követően passzív jogon a 4. napon igényelne táppénz ellátást.
Hiába áll a munkavállaló a munkáltató alkalmazásában több éven keresztül és a megelőző naptári évben jövedelemmel rendelkezik, ha a fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, munkaviszonyának folyamatossága megszakad.
A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkavállaló munkaviszonya szünetelt, nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban
A munkavállaló keresőképtelensége esetén, 180 nap biztosítási idő hiányában, a minimálbér alapján jogosult táppénz ellátásra, valamint táppénz ellátás igénybevételénél annyi napra jogosult az ellátás folyósítására, ahány napot munkában töltött a fizetés nélküli szabadságot követően.
Ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni és tájékoztatást kell adni, amikor a munkavállaló 30 napon túli fizetés nélküli szabadságot igényel.