Hamarosan új pályázat nyílhat a hazai energiaintenzív vállalkozások számára, melyen energiatároló és opcionálisan megújuló alapú energiatermelő beruházásaikhoz nyerhetnek el vissza nem térítendő támogatást. A kiválasztási eljárás fontos eleme lehet az elérhető önellátás mértéke, amelyre vonatkozóan a pályázóknak kellene adatokat bemutatniuk fogyasztási adataik és a tervezett projekt műszaki tartalma alapján. A cél az, hogy a beruházásokkal elérhető nagyobb energiafüggetlenség révén hosszú távon csökkenhessenek a vállalatok energiaköltségei, ezáltal pedig erősödhessen a versenyképességük. ... Tovább olvasom

Ahogy a mesterséges intelligencia átalakítja a gazdaságokat és a társadalmakat, az üzleti élet vezetőinek át kell gondolniuk, hogy miként fognak együttműködni a politikai döntéshozókkal a technológia fejlődésének szabályozása terén. Az Európai Unióban a nemrégiben elfogadott AI-jogszabály előírja a cégek számára, hogy a különböző felhasználási esetekhez kapcsolódó kockázatok függvényében óvintézkedéseket tegyenek. A mesterséges intelligencia „társadalmi pontozásra” (social scoring) való felhasználása így „elfogadhatatlannak” minősül, míg az AI alapú e-mail szűrők „minimális kockázatot” jelentenek. ... Tovább olvasom

Egyre nagyobb teret tölt be a mesterséges intelligenciával összeforrt technológiák használata az európai uniós vállalkozásokban, de Magyarországon még nem robbant be túlzottan ez az ígéretes, ám veszélyeket is tartogató technológiai tendencia. Vajon merre halad az MI dominanciája a nagyvilágban? ... Tovább olvasom

A kis- és középvállalkozások (KKV-k) gazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen: ezek a vállalkozások nemcsak a foglalkoztatás jelentős részét biztosítják, hanem kulcsszerepet játszanak a helyi gazdaságok fejlődésében és a társadalmi stabilitás fenntartásában is. Ezért a gazdasági ügyekért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt célja a magyar kkv-k – beleértve természetesen az egyéni vállalkozók – támogatása, a tehercsökkentésen, a jogkövetésük elősegítésén keresztül, versenyképességük javítása céljából. Ehhez a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó két háttérintézmény, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), valamint az újonnan felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) támogató működése is hozzá fog járulni. Ezen intézkedések sorába illeszkedik az alanyi áfamentesség értékhatárának 12 millió forintról 18 millió forintra történő növelése, ami hozzávetőlegesen 30 ezer cégnek jelenthet számottevő kedvezményt. ... Tovább olvasom

2024 végén harmadik alkalommal készítette el a Deloitte és a BCSDH közösen a Towards Net Zero kutatást. A felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a nettó zéró célok elérése érdekében a vállalatok, és hol tartanak ezen az úton. Ami egyértelműen kiderült, hogy többen foglalkoznak a karbonkibocsátásuk mérésével, és célokat is állítottak a nettó zéró út megvalósítása felé, mindezek közül pedig az energiahatékonyság és a megújuló energia a leginkább bevált módszer a saját működési kibocsátások visszaszorítására. ... Tovább olvasom

Az utolsó negyedévre a nyári állapotra ment vissza a hazai kkv-k kilátásait bemutató K&H kkv bizalmi index. A kutatási eredmények alapján úgy látszik, hogy a magyar kis- és középvállalatok vezetői újra negatívabb hangulatba kerültek, az index visszatért a -11 pontra, ami hárompontos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest. Stagnál a kkv-k árbevételt, valamint a nyereséget érintő várakozása is, miközben nőtt az emelkedő közterhekkel számolók aránya. Saját versenyhelyzetüket ugyanakkor valamivel jobbnak látták az elmúlt negyedévben. ... Tovább olvasom

A Randstad a legfrissebb kutatásában felmérte a 2025-ös üzleti év várakozásait és a Magyarországon működő cégek legjelentősebb HR-kihívásait. A közel 400 hazai vállalati döntéshozó körében végzett felmérésből kiderül, hogy a hazai vállalati szektor optimistábban vág neki 2025-nek: a felmérésben részt vevő vállalatok fele nettó árbevételének növekedésére számít. Az üzleti kihívásokat tekintve bár továbbra is veszélyt jelentenek a megnövekedett bérköltségek, csökken a bérnyomás, és egyre nagyobb a fókusz a produktivitáson. A toborzási folyamat során ismét az irreális fizetési elvárások jelentik messze a leggyakoribb problémát, de egyre nagyobb gondot jelent a jelöltek limitált releváns munkatapasztalata vagy akár teljes hiánya is. ... Tovább olvasom

A mesterséges intelligencia ijesztő tempóban hódítja meg a magyar kis- és középvállalkozások marketingeszköztárát: alig két év alatt az ötödik legnépszerűbb eszközzé vált, maga mögé utasítva a Google-t is. ... Tovább olvasom

Az elmúlt években számottevően emelkedett a vállalkozásokat érintő kibertámadások száma, amelyek komoly fenyegetést jelentenek az adatbiztonságra, és jelentős kockázatot hordoznak a társaságok működésére nézve. ... Tovább olvasom

Még mindig a kiberbűnözés a legnagyobb globális üzleti fenyegetettség, a magyar cégek azonban egészen mástól tartanak – derítette ki az Allianz Kockázati Barométer. ... Tovább olvasom