A társas vállalkozások természetes személy tagjainak társadalombiztosítási jogállása, illetve a rájuk vonatkozó társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek (Kreditpontos)

Tematika

A társas vállalkozások természetes személy tagjainak társadalombiztosítási jogállása, illetve a rájuk vonatkozó társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek

I. Jogszabályi háttér

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről 2019. évi CXXII. törvény 
• a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény – Szocho. törvény
• a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXVII. (Kiva.) törvény

II. Társas vállalkozások, társas vállalkozók

1./Társas vállalkozások (Tbj. 4. § 20, pontja)

1. közkereseti társaság,
2. betéti társaság,
3. korlátolt felelősségű társaság,
4. a közös vállalat,
5. egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
   Fenti társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,
6. szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
7. gépjárművezető-képző munkaközösség,
8. az oktatói munkaközösség,
9. ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
10. végrehajtói iroda,
11. egyéni cég.

Attól, hogy egy természetes személy egy társas vállalkozás tagja, még nem biztos, hogy társas vállalkozónak is tekintendő. Tehát a következő tisztázandó kérdés, hogy az adott formáció természetes személy tagja, mely esetben minősül társas vállalkozónak?

2./Társas vállalkozó: 

• a) a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
• b) a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
• c) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, az egyéni cég tagja,

3./A vezető tisztségviselő jogállására vonatkozó eltérő előírás

A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

III.  A társas vállalkozók biztosítási kötelezettsége

Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja: biztosított a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősül társas vállalkozó

1./ A kiegészítő tevékenység fogalma: a társas vállalkozó, akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, amennyiben sajátjogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte

2./ Sajátjogú nyugdíjas fogalma: 

A 4. § 17. pontja szerint sajátjogú nyugdíjas, aki 

• a Tny. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, 
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, 
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

abban az esetben is, ha a nyugellátásának folyósítása szünetel. 

3./ A társas vállalkozó biztosítási kötelezettségének tartama 

• a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
• b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig

tart.

A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Ha ez a nap nem állapítható meg, a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. 

IV. A társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A biztosított társas vállalkozó 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ennek alapja: a tényleges tagi jövedelem, de havonta legalább a minimálbér (minimum járulékfizetési kötelezettség.) 

1./ Minimálbér fogalma: tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, illetve a garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. 

2./ A minimum járulékfizetési kötelezettség alapvető szabályai:

Az előzőek szerint meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó

• a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
• b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
• c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül és egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátást, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat is kap,
• d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• e) fogvatartott,
• f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Amennyiben a fent meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a minimum járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

3./ A többes jogiszonyban álló társas vállalkozó járulékfizetése

Mentesül a minimum járulékfizetési kötelezettség alól a társas vállalkozó, amennyiben:

• a) nappali tagozatos hallgató, tanuló
• b) heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll
• c) egyéni vállalkozóként vagy más társas vállalkozásban tesz eleget a minimum járulékfizetési kötelezettségének

V. A társas vállalkozás szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége:

A társas vállalkozás által fizetendő 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

Lehetséges szociális hozzájárulási adókedvezmény: a Szocho. törvény 13. szakasza szerinti megváltozott munkaképességű vállalkozókkal összefüggésben érvényesíthető kedvezmény

VI. Egyebek

1. társadalombiztosítási járulék bevallása és elszámolása
2. KIVA és társas vállalkozás
3. társas vállalkozó családi járulékkedvezménye,
4. osztalék utáni szociális hozzájárulási adó 

VII. Konzultáció

____________________________________________________________________

 Megosztanád másokkal is? Egy kattintás!

____________________________________________________________________

További képzéseink:

• Személygépkocsi a cégnél – a cégautóval kapcsolatos adó- és számviteli szabályok
• Devizás ügyletek számviteli kezelése
• Kapott támogatások elszámolása
• Kiküldetésben a cégtől
• Az általánostól eltérően...Atipikus munkaviszonyok - különös szabályokkal