Időből pénz - A Munka Törvénykönyve szerinti bérpótlékok szabályai és az ítélkezési gyakorlat

Tematika

Időből pénz - A Munka Törvénykönyve szerinti bérpótlékok szabályai és az ítélkezési gyakorlat

A bérpótlékok alapvető rendeltetése, hogy a szokásostól eltérő, nehezebb munkavégzési körülmények között végzett munkát az alapbéren felül díjazzák. A Munka Törvénykönyve szerint bérpótlékok tekintetében általános szabály: ez a díjazás a munkavállalót rendes munkabérén felül illeti meg. A bérpótlékra való jogosultság elválaszthatatlan a munkaidő egyes törvényi szabályaitól, így e tekintetben az előadás hallgatói egyszerre ismerhetik meg az egyes munkaidő szervezési- és beosztási szabályokat és ezek díjazási – azaz bérpótlék – vonzatát. Az előadás részletesen ismerteti az egyes szabályokhoz kapcsolódó irányadó ítélkezési gyakorlatot.

Az előadás tartalmából:

1. A bérpótlék számítási alapja – a munkáltató és a munkavállaló megállapodási lehetősége

1. A vasárnapi pótlék 
1. Mely esetben foglalkoztatható a munkavállaló vasárnap
2. És melyik esetben jár beosztás szerinti munkaidőben dolgozóknak – és kik nem jogosultak e díjazásra?
2. A munkaszüneti napi pótlék
1. A fizetett ünnep – a munkaszüneti nap törvényi meghatározása
2. Mely munkarend, szolgáltatás és különleges helyzet esetén van mód a munkaszüneti napi foglalkoztatásra?
3. A munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék mértéke
3. A műszakpótlék
1. A többműszakos tevékenység fogalma
2. Nem feltétlenül jár e pótlék valamennyi többműszakban foglakoztatott munkavállalónak
3. Mely esetben változik rendszeresen a napi munkaidő kezdetének időpontja?
4. Az éjszakai pótlék
1. Az éjszaka fogalma – Miért „dolgozik” az emberi szervezet az éjszakai munka ellen?
2. Mely munkavállalók éjszakai foglalkoztatását tiltja az Mt.?
3. Az éjszakai pótlék mértéke – Mely pótlék zárja ki az éjszakai pótlékra való jogosultságot?
5. A rendkívüli munkavégzésért járó pótlék
1. A rendkívüli munkaidő jogcímei és lehetséges évenkénti maximuma
2. A rendkívüli munkavégzés ellentételezése – bérpótlék vagy szabadidő
3. A munkaidőkeret – mint az egyenlőtlen munkaidő beosztás előfeltétele és a túlóra csökkentés eszköze
4.  A „túlórapótlék” mértéke – Mely esetben és hogyan biztosítható helyette szabadidő?
6. Az ügyelet és a készenlét fogalma és „honorálása” bérpótlékkal
7. Mely bérpótlékok „építhetők be” az alapbérbe?
8. Tételes bérpótlék-elszámolás helyett: bérpótlék átalány – Mi az átalány alkalmazásának kockázata?
9. A távolléti díj
1. Mely munkában nem töltött időre jár távolléti díj?
2. Az alapbér mellett mely bérpótlékok és milyen feltételekkel számítanak be a távolléti díj összegébe?

____________________________________________________________________

További képzéseink:

• A számviteli tv. 2026. évi változásai. Az üzleti év zárásával kapcsolatos feladatok, kérdések
• Kiküldetésben a cégtől
• A bértranszparencia irányelv követelményei a nők és a férfiak egyenlő díjazásának biztosításáért
• A fejlesztési tartalékképzés szabályai a társasági adóban és a kisvállalati adóban
• Az egyéni vállalkozók 2026. évi adózási lehetőségei
• Számviteli változások a 2025. évi LIV. tv, a 2025. évi LXXXIII. tv. és a 2025. évi LXXXIV. tv. alapján, halasztott adó számvitele
• Végelszámolás számviteli feladatai
• Személygépkocsi a cégnél – a cégautóval kapcsolatos adó- és számviteli szabályok