REGISZTRÁLJON
Input:
Webinárium

Követelések számvitele

Egyéb információk

Időpont: 2021.04.29. 10:00-tól 12:30-ig

Előadók: Kisgyörgy Ilona

Kreditpontok:

  • Pénzügyminisztérium: 3 Számvitel / Vállalkozási
    • Pénzügyminisztérium – Adótanácsadó: 3 Adós/Adó
    • Pénzügyminisztérium – Adószakértő: 3 Adós/Adó
    • Pénzügyminisztérium – Okleveles adószakértő: 3 Adós/Adó
  • Magyar Könyvvizsgálói Kamara: 1 kreditpont

Időpontok és információk

DátumIdőtartamHelyszínTípusÁr 
2021.04.29On-linev21f0212990 FT + 27% ÁFAKötelező regisztráció

Tematika

Követelések számvitele, fordulónapi értékelése, a bizalmi vagyonkezelés és a követelés engedményezés  számviteli elszámolása 2021-től 

Tematika 150 perc

Fogalmak Szt. 29 (1) Szt. 3. § (8)

Követelések, mérlegen kívüli tétel,  függő követelés, biztos (jövőbeni) követelés,  hátrasorolt eszköz, behajthatatlan követelés, hitelezési veszteség

A rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök megkülönböztetése az éves beszámoló mérlegében elfoglalt helyük szerint

Követelések csoportjai és azok értékelése a mérlegben

19 Tartósan adott kölcsönök

32 Követelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben

33 Követelések jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 

Vevőkövetelések (31 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők))

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a 

  • a kapcsolt, a jelentős tulajdoni részesedési viszonyba vagy az egyéb részesedési viszonyban lévővel szembeni követelésbe;
  • nem tartozik a hosszú lejáratú követelések közé.

Behajthatatlan követelés – Számviteli törvény  3. § (4) 10. pont és a 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.)  4. § 4/a. pontja szerint

A behajtatlan követelés könyvelésénél a számviteli politikában és az értékelési szabályzatban határozzuk meg a behajthatatlanná minősítés részletes szabályait. A behajthatatlan követelés egyéb ráfordításként kerül könyvelésre. Ha a behajthatatlanság tényét nem tudjuk bizonyítani akkor a követelésre értékvesztést kell elszámolni.

Adott előlegek

Alapvetően 4 fajtája van:

351. Immateriális javakra adott előlegek

352. Beruházásokra adott előlegek

353. Készletekre adott előlegek

354. Szolgáltatásokra adott előlegek

Adott előlegekhez kapcsolódó gazdasági események 

Adott kölcsönök

Kölcsönügyletek – Mérlegben:

  • 194 Egyéb tartósan adott kölcsönök A.III.7.
  • 364 Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök B.II.6.

Adott kölcsönökhöz kapcsolódó gazdasági események

Óvadék, kaució, depozit, letét, foglaló fogalmi meghatározásuk és számviteli elszámolásuk

Ptk. 5:95. §  [Az óvadék alapítása] 

Ptk. 5:123. § [Óvadék és jelzálogjog közötti rangsor] 

Ptk. 5:138. § [A közvetlen kielégítés joga] 

Kaució

  • „Kaució” – ez a fogalom egyáltalán nem szerepel a Ptk.-ban 
  • Az az írásban rögzített és ténylegesen átadott összeg, amely a szerződés felróható megsemmisülése esetén elveszik vagy kétszeresen jár vissza.
  • Adásvételi szerződések esetén a vevő elveszíti az átadott kauciót, amennyiben a teljes vételár kifizetése előtt eláll az üzletkötéstől … de ez inkább „foglaló”

Depozit

  • Letéti ügylet
  • Letéti szerződéssel valamilyen fedezet biztosítása
  • Jellemzően autóbérlésnél alkalmazzák

Letét

Ptk. 6:360. § [Letéti szerződés] 

Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles.

Ptk. 6:361. § [A letett dolog használata, másra bízása, hasznainak szedése, kezelése] 

Foglaló

Ptk. 6:185. § [Foglaló] 

 (3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Vásárolt követelések

Gazdálkodó egy másik gazdálkodónak harmadik gazdálkodóval szembeni követelését vásárolja meg.

  • A beszerzési ár általában az eredeti követelés könyv szerinti értékénél alacsonyabb.
  • Ha a követelést megvásárló be tudja hajtani a követelést, akkor nyer.
  • Kapott követelés – általában ellentételezés nélkül megkapott.
  • Térítés nélkül átvett követelés
  • Követelés fejében, csere útján átvett követelés

Bizalmi vagyonkezelőnek átadott vagyon

A bizalmi vagyonkezelésben a kezelt vagyon a vagyonrendelő által a vagyonkezelő tulajdonába adott dolgokból, ráruházott jogokból és követelésekből áll – csak eszköz!

Nem tekinthetjük végleges vagyonvesztésnek, ezért az átadott vagyont a vagyontárgyak kivezetésével egyidejűleg a befektetett pénzügyi eszközök között tartós követelésként kell felvenni a szerződés szerinti értéken.

Vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelés keretében átadott eszközeinek a szerződés szerinti átadás napjára vonatkozó könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként számolja el.

Követelés engedményezés számviteli elszámolása 

A követelés engedményezését a hatályos számviteli törvény szerint nettó módon kell könyvelni. Ha az ellenérték meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor egyéb bevételként a nyereséget kell kimutatni. Ha az ellenérték kisebb a könyv szerinti értéknél, akkor a veszteséget kell egyéb ráfordításként elszámolni.  A könyv szerinti érték nem jelenik meg ráfordításként egyik esetben sem. 

A devizás követelések év végi értékelése

A devizás követelések többféle feladatot is jelentenek az év vége közeledtével. Amennyiben bizonytalan a befolyás, értékvesztés elszámolására lehet szükség, vagy ha az árfolyam változott, akkor átértékelésre. Amennyiben kamatot is várunk a már lejárt devizás követelésre, akkor a kamat elhatárolására is szükség van.

A mérlegtételek meghatározása a vírushelyzet idején 

A számviteli törvény előírja az adósok, vevők minősítését, és ennek alapján a lejárt követelésekre értékvesztés elszámolását, illetve bizonyos feltételek mellett, behajthatatlanság jogcímén kivezetésüket a könyvekből. Ez a minősítés egyébként sem egyszerű feladat, de a jelenlegi helyzetben még inkább kihívást jelent.

Adósminősítés – pandémia (válság) idején

  • Milyen ágazatban működik az adós? Miben és mennyire érinti működését a járványhelyzet? Kapott/kaphat-e állami támogatást?
  • Mennyire adósodott el a cég a korábbi évben/években? Mérlegbeszámolója szerint milyen arányt mutatott a saját és idegen források aránya? Milyen mértékben fedezték követelései a kötelezettségeit?

Lejárt számla fizetési határidejének átütemezése vagy értékvesztés elszámolása

Kisgyörgy Ilona

Egyéni vállalkozó könyvvizsgáló, adószakértő, oktató



Annak érdekében, hogy az Önnek legjobb olvasási élményt nyújthassuk oldalunkon, cookie-kat használunk. A cookie-król, illetve használatukról részletesebb információkat a következő linken találhat: ide. Amennyiben a "folytatás" gombra kattint, vagy tovább használja oldalunkat, Ön tudomásul veszi a cookie-k használatát.