Visszaélés bejelentési rendszer

Tematika

Visszaélés bejelentési rendszer – kötelező létrehozatal az önkormányzati cégeknél és költségvetési szerveknél

Az előadás tartalmából:

Ki és miről tehet bejelentést a belső visszaélés-bejelentési rendszerben? 

A 2023. évi XXV. törvény [Panasz tv. 20. § (1) bekezdése szerint a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Logikai vonatkozásban értelmezve az idézett törvényszöveget, kérdésként merül fel: lehetséges-e jogszerű egyéb visszaélés, ami nem tartozik a jogellenes vagy ilyennek feltételezett magatartások körébe?! Ezen túlmenően a bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden jelzés bejelentésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a megbízó jogos érdekét vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét, vagy a megbízó tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja [51. §.]. 

Folytatva a bejelentéstételre jogosultak ismertetését, e körbe tartozik a 

• a) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
• b) a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
• c) a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
• d) a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
• e) a foglalkoztatóval az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
• f) az a személy, akinek az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt [20. § (3) bek.].  

Ki működtetheti a rendszert? Igénybe vehető-e ügyvéd? Milyen módon tehető meg a bejelentés? 

Az első két lehetséges változat: a rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti [[Panasz tv tv. 19. § (1) bekezdés]. A „kijelöl” kifejezés értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy e feladat ellátására a foglalkoztató – például az Mt. hatálya alatt álló gazdasági társaság – utasítja egy munkaviszonyban álló alkalmazottját vagy egy szervezeti egységének munkavállalóit. Azaz mindez nem megállapodás tárgya. Az Indokolás szerint az, hogy egy foglalkoztatón belül melyik személy vagy részleg a legalkalmasabb arra, hogy a rendszer működtetésére kijelöljék, a szervezet struktúrájától függ, a feladatkörüknek ugyanakkor minden esetben biztosítania kell a pártatlanságot. Megfelelő garanciák biztosítása mellett – ez lehet kettős feladatkörben, így például a megfelelésellenőrzési részleg vezetője, a HR-vezető, az integritás-tanácsadó, a pénzügyi igazgató, az ellenőrzési igazgató vagy egy igazgatótanácsi tag működteti a rendszert.

A harmadik és a negyedik lehetőség: a rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet kerül megbízásra. Az Indokolás szerint e lehetőség biztosítása a rendszer létrehozására kötelezett foglalkoztatókra rótt terhet enyhíti, mivel ez esetben a rendszer működtetését nem saját szervezetük és személyi állományuk keretében kell biztosítaniuk. Felhívjuk a figyelmet, hogy bejelentővédelmi ügyvédet csak jogi személy bízhat meg [50. § (1) bekezdés]. Így például a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül a rendszer létrehozatalára kötelezett, egyéni vállalkozóként működő könyvelők vagy adótanácsadók e feladat ellátására ügyvéddel nem szerződhetnek. Foglalkoztatóként ugyancsak nem bízhat meg bejelentővédelmi ügyvédet az állami szerv, a helyi önkormányzat, valamint ezek irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv [30. § (2) bekezdés]. Ebből következően nincs akadálya, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság viszont bejelentővédelmi ügyvéddel szerződjék.

A Panasz tv. az érintett foglalkoztatók kötelezettségévé teszi a rendszer létrehozatalát. A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg [21. § (1) bekezdés]. 

A jogszerű bejelentés feltételei 

A Panasz tv. a bejelentés jogszerű megtétele tekintetében három – egyidejűleg megkövetelt – feltételét állapítja meg, amelyet a bejelentőnek teljesítenie kell. Ezek a következők: 

• a) A bejelentő bejelentését a Panasz tv. II. Fejezete (A visszaélések bejelentése) szerinti rendszer valamelyikén, a törvényben meghatározott szabályok szerint tette meg. 
• b A bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte meg, – ideértve a következő eljárásokat is: 
• ba) a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött [Panasz tv. 20. § (2) bekezdés c) pontja], illetőleg 
• bb) a foglalkoztatóval az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is, a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött [Panasz tv. 20. § (3) bekezdés e) pontja].
• c) A bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt [45. §]. 

Hogyan történik a bejelentés kivizsgálása – és mely esetben mellőzhető mindez? 

A 2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról (a továbbiakban: Panasz tv.) szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszer (a továbbiakban: rendszer) működtetője a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. A határidő ugyanakkor különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett legfeljebb három hónapra meghosszabbítható. A rendszer működtetőjének a bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról – ideértve a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről szóló információt is – és a határidő meghosszabbítása indokairól tájékoztatnia kell [Panasz tv. 22. § (2)-(3) bekezdés]. 

Hogyan kell működtetnie a munkáltatónak belső visszaélés-bejelentési rendszert? 

A Panasz tv. szerint ezt a rendszert egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti [32. § (3) bekezdés]. Megítélésünk a foglalkoztatónál működő rendszer esetében – tételes szabály hiányában is – ennek a feltételnek érvényesülnie kell. A kijelölt személyeknek az elkülönített rendszer működtetéséről és a bejelentések kezeléséről képzést kell kapniuk [32. § (4) bekezdés]. 

Az elkülönített rendszert úgy kell létrehozni és működtetni, hogy

• a) biztosítsa a bejelentésben foglalt információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas kezelését, és
• b) lehetővé tegye a bejelentésben foglalt információk tartós tárolását a későbbi vizsgálatok lefolytatásának lehetővé tétele érdekében. 

Az elkülönített rendszert működtető szerveknek biztosítaniuk kell, hogy az e rendszertől eltérő csatornán beérkezett vagy a rendszer működtetésére kijelölt személyektől vagy szervezeti egységektől eltérő személyek által fogadott bejelentések esetén

• a) a bejelentést kézhez vevők semmilyen olyan információt ne fedhessenek fel, amely azonosíthatná a bejelentő személyt vagy a bejelentésben érintett személyt, és
• b) e személyek módosítás nélkül, haladéktalanul továbbítsák a bejelentést a rendszer működtetésére kijelölt személyeknek vagy szervezeti egységeknek [Panasz tv. 32. § (5)-(6) bekezdés].

Különös szabályok az önkormányzati szervekre 

A Panasz tv. alapján, ha a foglalkoztató állami szerv, helyi önkormányzat, állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, illetve az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy az előbbiekben felsorolt intézmények tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság, a foglalkoztató által létrehozott rendszer törvényi szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni [30. § (1) bekezdés]. 

A Panasz tv. 30. §-a kizár néhány rendelkezést, állami szerv, helyi önkormányzat, állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása, vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv esetében a következő szabályok nem alkalmazhatók:

• a)  A rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható [19.  § (2) bekezdés], továbbá megbízhatók a bejelentések kivizsgálásában való közreműködéssel is [22.  § (4) bekezdés]. 
• b) A rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a Panasz tv.-ben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor [26.  § (5) bekezdés]. 
• c) Ha a foglalkoztató közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapít meg, ezek megsértése a rendszerben bejelenthető [28. §].

Nem kizárt ugyanakkor a felsorolt rendelkezések alkalmazása az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló szervezetnél, illetőleg gazdasági társaságnál.

A közszférába tartozó valamennyi foglalkoztató a Panasz tv. általános szabálya szerint köteles a rendszert létrehozni [31. § (1) bekezdés]. Két kivételt itt is találunk. Nem köteles 

• a) a 10 000 főnél kevesebb lakosú település helyi önkormányzata, illetve
• b) a helyi önkormányzat, az állami szerv vagy helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, illetve az ezek tulajdonában vagy az előbbiekben felsorolt három intézmény bármelyikének tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság, ha 50 főnél kevesebb személyt alkalmaz foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében [31. § (2) bekezdés].  

A Panasz tv. lehetővé teszi, hogy a rendszert a helyi önkormányzat, valamint az irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv közösen is létrehozhassa. Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok, valamint az általuk fenntartott költségvetési szervek is megállapodhatnak a közös létrehozásáról és működtetéséről [31. § (3) bek.]. 

Mit kell tennie a munkaadónak a visszaélést bejelentő védelme érdekében? 

a Panasz tv. a védelem első szintjeként a megtorlás tilalmát szabályozza.

A Panasz tv. szerint minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,  

• a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
• b) amelyet a bejelentésre jogalapot teremtő jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben (lásd erről részletesen a Panasz tv. 20. §-át!) valósítanak meg,

A jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. [41. § (1) bekezdés].

A bejelentéssel kapcsolatos hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás (pl. munkaügyi per) során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja –

• a) vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
• b) a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor [Panasz tv. 41. § (3) bekezdés].

____________________________________________________________________

További Kreditpontos képzéseink: