Képzések

Az új társasági törvény és cégtörvény

2006. július 1-jével két új, a gazdasági élet szereplőit alapvetően érintő törvény lép hatályba: a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a cégtörvény. (Mindkét törvényt 2005. december 19-én fogadta el az Országgyűlés.) A korábbi hasonló tárgyú törvényekhez képest mindkettő számos újdonságot (új megoldásokat, új jogintézményeket) tartalmaz.
A széles körű változások miatt elengedhetetlenül szükséges, hogy a gazdasági élet szereplői minél előbb megismerkedjenek az új rendelkezésekkel és a mögöttük meghúzódó jogalkotói szándékokkal. Ehhez kíván segítséget nyújtani ez az előadássorozat, amelynek előadói - mint az előkészítést végző kodifikációs bizottság tagjai - maguk is részt vettek a két új törvény megalkotásában

Leírás

Kinek ajánljuk:

- cégtulajdonosoknak, cégvezetőknek, ügyvezetőknek

- ügyvédeknek, cégjogászoknak

A tanfolyam célja:

2006. július 1-jével két új, a gazdasági élet szereplőit alapvetően érintő törvény lép hatályba: a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a cégtörvény. (Mindkét törvényt 2005. december 19-én fogadta el az Országgyűlés.) A korábbi hasonló tárgyú törvényekhez képest mindkettő számos újdonságot (új megoldásokat, új jogintézményeket) tartalmaz. Ezek közül csak néhány: a non-profit gazdasági társaság intézménye; az elismert vállalatcsoport szabályozás; a szerződésmintával történő alapítás lehetősége kkt.-nál, bt.-nél, kft..-nél; a kkt.-, bt.-beli társasági részesedés átruházhatósága; a tőkevédelem új szabályai kft.-nél; nyilvánosan működő rt.-nél az egységes irányítási rendszer (ún. board rendszer) választhatósága; teljes körű elektronikus cégeljárás; a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörének továbbfejlesztése stb.

Program:

Első nap

Délelőtt: A gazdasági társaságok közös szabályai az új társasági törvényben

- az alapítás új szabályai (szerződésmintával való alapítás, az előtársaság új szabályai, új apport szabályok);

- új szervezeti szabályok (a legfőbb szerv működésére vonatkozó új szabályok, az ügyvezetéssel kapcsolatos új rendelkezések, a felügyelőbizottság működésére és a társaság választott könyvvizsgálójára vonatkozó új szabályok);

- társasági határozatok bírósági felülvizsgálata, kizárás;

- kisebbségvédelem, hitelezővédelem;

- elismert vállalatcsoport szabályozás;

- a jogutód nélküli megszűnés és az átalakulás új szabályai.

Délután: A közkereseti és a betéti társaság szabályozása az új társasági törvényben

- a kkt., bt. formák jellege (a jogi személyiség kérdése);

- az alapítási szabályok változásai (szerződésmintával való alapítás);

- a személyes közreműködés szabályaiban bekövetkező változások;

- a tagok gyűlése új szabályai; üzletvezetés, képviselet;

- a tagsági viszony megszűnésének esetei különös tekintettel a társasági részesedés átruházhatóságára;

- a társaság megszűnésével és végelszámolásával kapcsolatos változások;

- a betéti társaság szabályaiban bekövetkezett változások, különös tekintettel a kültag helyzetére.

Második nap

Délelőtt: A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok az új társasági törvényben

- az alapítás új szabályai (szerződésmintával való alapítás, apport szabályok);

- az üzletrésszel kapcsolatos rendelkezések változásai (pl. a dolgozói üzletrész, valamint a magához vonás intézményének a megszűnése; a házassági vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatos új szabályok);

- a tőkevédelem új szabályai (a saját tőkéből való kifizetés feltételei, a fizetőképességi nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések);

- a szervezeti szabályok (taggyűlés, ügyvezetők) változásai;

- a törzstőke felemelésének és leszállításának új szabályai;

- az egyszemélyes kft.-re vonatkozó előírások.

Délután: A részvénytársaság szabályozása az új társasági törvényben

- a zártkörűen működő és nyilvánosa működő részvénytársaságok közötti fokozottabb különbségtétel;

- a részvénnyel kapcsolatos új előírások (pl. új elsőbbségi részvényosztály a vezető tisztségviselők, fb.-tagok kijelölésére);

- a közgyűlés új szabályai (konferencia-közgyűlés);

- az irányítási rendszerek közötti választás lehetősége (egységes irányítási rendszer nyilvánosan működő részvénytársaságoknál);

- az alaptőke felemelésére, leszállítására, valamint a társasági vagyonvédelmére vonatkozó rendelkezések);

- a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó speciális szabályok.

Harmadik nap

Az új cégtörvény legfontosabb rendelkezései

Délelőtt:

- a cégbíróság bővülő feladatai;

- cégjogi alapfogalmak, a cégjegyzékben bejegyzendő adatok körének változásai;

- az IM Cégszolgálatának megváltozott feladatai, a megújuló Cégközlöny;

- a cégbejegyzési (változás bejegyzési) eljárás új rendje, szerződésminta alapján történő cégbejegyzés, az ún. egyszerűsített cégeljárás, rövidülő ügyintézési határidők, elektronikus cégeljárás.

Délután:

- a cégbejegyzést (változás bejegyzést) elrendelő végzés elleni jogorvoslatok;

- a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai;

- különleges törvényi felügyeleti eljárások;

- a csődtörvényből a cégtörvénybe áthelyezett és a részletesen szabályozott végelszámolási eljárás;
-
a vagyonrendezési eljárás módosuló szabályai.

Miért hasznos Önnek a tanfolyam elvégzése?

A széles körű változások miatt elengedhetetlenül szükséges, hogy a gazdasági élet szereplői minél előbb megismerkedjenek az új rendelkezésekkel és a mögöttük meghúzódó jogalkotói szándékokkal. Ehhez kíván segítséget nyújtani ez az előadássorozat, amelynek előadói - mint az előkészítést végző kodifikációs bizottság tagjai - maguk is részt vettek a két új törvény megalkotásában.

Előadók/Oktatóink

Dr. Wellmann György a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyettese (első nap)

Jogi tanulmányait Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 1987-ben a Pénzügyminisztérium Jogi Osztályának helyettes vezetőjeként dolgozott. 1988. március 1-jével választották a Legfelsőbb Bíróság bírájává. Rész vett 1988-ban a gazdasági társaságokról szóló törvény, 1994-ben az árutőzsde-törvény, 1997-ben pedig az új gazdasági törvény megalkotásában. Két évtizede rendszeresen publikál. A polgári jog és a társasági jog területén számos cikke, tanulmánya jelent meg. Hét éven keresztül tanított az ELTE ÁJTK Polgári Jogi Tanszékén.

Dr. Vezekényi Ursula a Legfelsőbb Bíróság bírája (második és harmadik nap)

Jogi tanulmányait Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 1982-től a Pesti Központi Kerületi Bíróságon polgári ügyszakos bíróként, majd az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Kapcsolatok Főosztályán főelőadóként dolgozott. 1988-tól a Cégbíróságon dolgozott. 1992-ben a Legfelsőbb Bíróság bírájának nevezték ki. Társasági joggal, cégjoggal kapcsolatos peres és nem peres eljárásokban ítélkezik. Számos cikke és tanulmánya jelent meg, gyakran tart előadásokat és a Jogi Továbbképző Intézet által szervezett társasági szakjogász képzésben előadóként részt vesz.

Dr. Makai Katalin - bíró, Legfelsőbb Bíróság

Tamáné Dr. Nagy Erzsébet - bíró, Fővárosi Ítélőtábla

A termékkel kapcsolatos kérdéseire válaszol:
Csida János - j.csida@dashofer.hu